most találtam meg egy közzé nem tett záróbejegyzést... enjoy
-------------------------------------------------------
Epilógus.
letelt.
Talán technikailag nem fejlődtem sokat de sokat tapasztaltam, rengeteg új koncepció ötlet, tánc, lassítás, ritmika, ölelés... óh... mind mind kulcsszavak.
Azt is lestem, hogyan szervezik kinn a nagyok a milongákat.
Zeneileg, ültetés, térelosztás hangulat...
Mielőtt kijöttem a River de la Plata országaiba mindig az volt az érzésem, hogy soha nincs első kézből vett információm, hogyan is tangóznak ott kinn valahol délamerikában.
Nem láttam, éreztem, szagoltam, meg hogy ki hogyan mit csinál.
Mire lehet tangózni és mire nem... :) már másképp van...:)
Emlékszem egyetemista koromban az ínséges időkben nagyon sokszor ettem lecsót.
A hagyományos mellett, sokszor az épp használhatónak tűnő valamit azt hozzácsaptuk a készülő ételhez és volt mit enni.
Ennek az analógiájára és ezzel a filozófiával máris készen van a tangó.
Egy gyűjtőtégely.
Táncolhatsz modernül repülő mozdulatokkal. Táncolhatsz szoros ölelésben.
A lényeg, hogy te és a táncpartnered együtt élvezze..Persze nem árt, ha nem karatézzátok le mások fejét.
...séta az ölelésben...
Még egy apró sztori a végére... Nagyon büszke vagyok arra, hogy amikor eljutottunk Uruguayba egy fesztivál zárómilongájára(pl. Javier Rodriquez es mások léptek fel ), és táncoltam régi nagyokkal, és lelkes nuevós táncosokkal sokan kérdezték, hogy hol tanultam.
-Magyarországon, jött a válasz...
-Tanáraid argentinok? Kérdezték.
Magyarok, mondtam.
Büszke vagyok arra, hogy nem akarták elhinni.
Jó tanárok vannak itt...
Sok nevet kellene felsorolnom hiszen sok embernél tanultam, magánóráztam is.
A sornak közel sincs vége, hiszen remek táncosaink vannak akitől szintén sokat lehet lesni.
annyi de annyi mondanivalóm van... de inkább tangózzunk...
végezetül egy ellesett de remek mondat a tangóról :
Different languages - Una communication
