2010. március 15., hétfő

25-29 nap. Az élet egyszerű receptje

Chilében vagyok.
Elbűvöl ez az ország.
Az emberek itt valahogy megtanultak élni. Talán megtanulták értékelni mindazt ami fontosnak hívhatnak, mert a földrengés után mert mosolyognak, élnek, boldogak. Akaratlanul hasonlítok mindent az othoniakkal amit lassan már Európának hívok. Azt érzem, hogy otthon elfelejtünk örülni az eredményeknek, az apró örömöknek, hajszoljuk magunkat...,

Huh, sok dolgot érzek de ezt igen nehéz megfogalmazni.


Áron nagyon ügyesen rámutatott arra, hogy Santiago modernizált európai nagyváros. És valóban ez kívülről de ha már egy kicsit is gagyogsz spanyolul és odamész az egyszerű emberekhez akkor valamit látni lehet a dolgok mögött...

Voltam Valparaisoban is ami egyedien túristaparadicsom.(Nem az én képem, nem hoztam kábelt) Fantasztikus látni ahogy az emberek élniakarását ahogy bemész a már nem igazán túrista házak közé, ahogy pontról pontra visszaépítkeznek és élik tovább az élhetőt.


















No és igen a tangó. Kicsit elfáradtam, hogy Buenos Airesben igencsak kerestetik az AA (Argentin Autentikus) Táncolhatsz mindenfajta nációval(amely sokszor jobb mint az AA), de az igazi AA-k azok keringő dervisekként tudnak egy helyben forogni a partnerükkel. :D

Emlékszem voltam Bátortáborban annak idején. A Tábor beteg gyerekek élményterápiájával foglalkozik. . 10 nap a táborban és a segítőkészség, az élmények egyfajta eufórikus hangulatot teremt, amely nyitottá pozitívvá változtatja az embereket.
Nos Buenos Aires kicsit ilyen. Élményterápia de pénzért. Cseréljük le a segítőkészséget a tangóra, az önténteskedést pénzre, a Bátor szót Tangóra és máris ott vagyunk Buenos Airesben, ahol a külföldi nők elájulnak, a férfiak pedig egytől egyig képbe kerülnek, a saját szintükkel, ahogy Gábor ezt remekül megfogalmazza :)

http://gabortango.blogspot.com/2010/03/kiralysag-vagy-demokracia.html

Chilében azért voltam már több milongán is. Nagyon megtetszett. A zene vegyesen tandák nélkül szól az emberek dohányozhatnak de persze nagy része így is kimegy, de meglepő látni néhány füstcsikot és alig füstszag :) Vannak nem tangózenék amire az emberek táncolnak is, bár nem tangót.
A táncosok változatosan ügyesek.
Hamar rá lehet érezni ki a tangótanár, vagy szenvedélyes táncos, melyik nő használ tudatosan izolációt és játszik szintén a zenével. Nem utolsósorban a belépő teljes értékben az egyik család megsegítésére szolgált akiknek mindenük odaveszett. Tömve is volt a hely így teljes egészében.

Ennél azért több minden történt, de valahogy képtelen vagyok számítógép előtt maradni.
Megérkeztem La Serenába újdonsült barátaimhoz. Majd írok megint Buenos Airesből.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése