Azt hiszem az elmúlt 5 évben elég sokat tangóztam.Közben a táncomon sok minden csiszolódott.
Már csak tartásban is. Eleinte, homorú, majd 160 fokos tompa szög, majd egyenes karót nyelt, majd ellazult, lehajtott fej :)
Szerencsére már alakul, köszönhetően az óriási információ dömpingnek,
amely az utóbbi hetekben Buenos Airesben ért. Ráadásul 2012 jazz és
balett órái gyökeresen változtatták meg az izmokról alkotott
elképzeléseimet. Bár még a mai napig sem tudom milyen egy precíz jazz
forgás, de óriási támpontokat adnak a táncban.
.
Ennek az egész kusza halmaznak, - és köszönhetően a
világbajnokságon csak az erős középmezőnybe érkezésnek is - tisztelettel
jelentem be: tangócsömöröm lett.
Kétoldali.
De legalább ideiglenes :)
Ilyenkor kell egy kis szünet. Tisztuljanak a gondolatok, technikák, érzések.
Felkerekedtem
tehát Sas Norbival, hogy bejárjuk Dél Amerika egy jókora csücskét. Már 5
napja úton vagyunk. Eddig rengeteg kulturális sokkhatás ér.
Emberformáló.
Ezek az élmények emlékezést követelnek.
Elhatároztam, hogy folytatom rég abbahagyott blogomat.
Bizonyos
ideje bloggyűlölő vagyok, mert úgy érzem, hogy a blogírás értékes
másodperceket és perceket lop el minden egyes a szabadban töltött
levegőszippantásból.
Alapszabály tehát: NINCS BLOGÍRÁS, ha lehet tenni bármi mást.
Például aludni, ha az ember 5:55 kor kel, hogy elinduljon Chilébe. Lényeg: lesz folytatás.
P.S. A sokak által feltett kérdésre itt válaszolnék. Egyben. Sokan kérdezik tőlem mennyire szépek a dél amerikai lányok.
Őszinte leszek :) Nagyon bizonytalan vagyok és nem tudom és nem is akarom felmérni.
Miért is? Fogalmazzunk úgy, hogy a referencia pontom nagyon-nagyon-nagyon erős :)
...
Buenas Noches
...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése